Charles Michel: Már jövőre biztosítani kell Románia és Bulgária schengeni csatlakozását
Az Európai Tanács ülésén a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomag részleteiről.
Az Európai Tanács ülésén a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomag részleteiről.
A magyar jogállamisági eljárás lezárásáról, egy kilencedik Oroszország elleni szankciós csomagról, az európai haderőfejlesztési program létrehozásáról és újabb ukrán segélycsomagról szóló döntésekkel térnek haza az EU állam- és kormányfői évzáró csúcstalálkozójukról.
Egy napos Európai Tanács lesz december 15-én, ahol az EU állam és kormányfői fogják megvitatni az unió legfontosabb kérdéseit. Az biztos, hogy a tagállamok vezetőinek nem lesz könnyű dolga, az orosz-ukrán háború, az energetikai és a gazdasági válság, és néhány váratlan fejlemény, például a nemrég kirobbant korrupciós botrány is előkerülhet a tárgyalásokon.
Varga megvétózta az Ukrajnának járó 18 milliárdos uniós támogatást, mire a magyar helyreállítási tervről való szavazás lekerült a napirendről Brüsszelben.
Anna Lührmann német államtitkár sajtótájékoztatóján azt mondta, fontos a hetes cikk szerinti eljárás fenntartása Magyarországgal szemben.
A Pekinghez fűződő viszonról vitázott a múlt heti uniós csúcson a 27 tagállam kormányfője vagy elnöke. A német kancellár, aki hamarosan Pekingbe látogat, inkább partnernek tekinti Kínát, mint ellenfélnek.
„Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását” – írták.
Éles a gáztakarékossági rendelet, ennek értelmében a tagállamok – egyelőre önkéntes alapon – 15 százalékkal csökkentik gázfelhasználásukat az idei téli szezonban. Ha gázhiány lenne, a spórolás kötelezővé válik.
Kivétel nélkül minden uniós vezető történelminek nevezte azt a döntést, hogy az állam- és kormányfők megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt, illetve biztosították az európai perspektívát Grúziának azzal, hogy bizonyos erőfeszítésekre van még szükség a jelöltség eléréséhez. Közben előrelépés történt Bosznia-Hercegovina kapcsán is.
Az Európai Bizottság pénteken tett javaslatot, amelyet a tagállamok többsége támogat.
Brüsszelben véget ért az uniós állam- és kormányfők kétnapos rendkívüli, az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos csúcstalálkozója. Míg az első napot beárnyékolták az olajembargóval kapcsolatos viták, a második nap során már sokkal nagyobb egyetértésben nyilatkoztak tagállami vezetők.
Zágráb 2019-ben kérte felvételét a közösséghez, januártól pedig csak euróval lehet majd fizetni az adriai nyaralások során.
Rendszeresen felbukkan az uniós szóhasználatban egy-egy olyan kifejezés, amit eddig nem hallottunk, azonban hosszú időn keresztül velünk marad. Ki ne hallott volna a jogállamisági mechanizmusról, a zöld megállapodásról, vagy a közös agrárpolitikáról? Még ha ezek tartalmáról sokszor van is vita, a téma meghatározza a mindennapokat. Várhatóan ilyen lesz a rendkívül furcsán hangzó Stratégiai Iránytű is, amely az EU védelempolitikájának a keretrendszere.
Az ukrán elnök az uniós állam-és kormányfők csütörtöki találkozóján fog majd beszélni.
A balkáni ország tagjelöltségéről már csütörtökön dönthetnek.
Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmaz a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás.
Akkor is megmaradnak a meglévő menetrendjeik és idősávjaik, ha nem használják ki ezek legalább 80 százalékát. A könnyítés az idei téli szezonra lesz érvényes.
Az Európai Bizottság javaslatot tett arra is, hogy ne ismerjék el se a zaporizzsjai, se a herszoni régióban kiállított orosz útleveleket.
Május elején még arról beszélt a magyar kormányfő, hogy megengedhetetlen, hogy egyházi vezetőket szankcionáljanak.
Az Európai Tanács elnöke szerint a jövő heti ülésen közös megoldás születik az orosz olajjal kapcsolatos szankciókra.